Elérkezett az év utolsó napja. Illetve ez még csak a reggeli éjszakája...illetve na. Értitek. Amúgy is: addig ma van, amíg nem aludtam. De mindenesetre éjfél elmúlt már, úgyhogy ez már tényleg az év utolsó napja. Egy zsúfolt, varázsos, változó és mozgékony évé.
Annyi minden történt ebben az évben, hogy már-már nem is emlékszem azokra:
-leérettségiztem (hála az isteneknek-mondjuk így visszatekintve nem is volt annyira gáz :D )
-új barátságok köttettek és régiek erősödtek meg
-vitákból tanultam ön- és emberismeretet
-visszakaptam a könnyeimet
-belevetettem magam a művészkedésbe
-új zenekarokba lettem szerelmes
-egyre közelebb kerülünk egymáshoz azzal a Nővel, akivé válni akarok
-és még ezer és ezer élmény, amik hozzáadtak valamit az életemhez!
Ez az év is úgy volt csodálatos és teljes, hogy kellett :)
De holnap...holnapután...öhm....szóval miután aludtam már kettőt, de lehet, hogy elég csak egyet is, ha úgy nézzük az meg már tényleg holnap, de mivel ugyebár amíg nem aludtam addig ma van, szóval...nemértem. Az a lényeg, hogy január 1-jén elkezdődik egy újabb év, ami tele lesz lehetőségekkel, leckékkel, tanítókkal, diákokkal, amiket csak meg kell ragadnom, tanulnom és akiktől tanulnom és akiket tanítanom kell és már vágyakozó szívvel várom mindazt, amit az elkövetkezendő év tartogat nekem. Mert érzem, hogy csodálatos lesz minden szörnyűségével együtt is ez az év, mint ahogy az idei is az volt.
Készen állok az ajtók kinyitására, a kulcsok megkeresésére, hogy ablakká váljak egy másvilágra és megfejtése legyek a rejtvényeknek. Készen állok arra, hogy azzá a Nővé váljak teljes mértékig, aki mindig is voltam és leszek! Készen állok a Világra! :)
