Mivel igen mozgalmas ez az ősz. Az új iskola rengeteg teendőt nyújt, valamint az ingázás Budapest és Oroszlány között, a baráti társaságok között és úgy mindennel együtt...hát nem unatkozom. Már-már zavaróan nem unatkozom. Hétfő van, de már most ki vagyok purcanva. A hétvége azzal telt, hogy rajzoltam, festettem, barátokkal voltam, családoztam és egyszerre csak hétfő lett. Most is rajzolnom kéne...kéne...fogok..muszáj...persze jó, örülök neki, szeretem. Csak már fáj a hátam. Tényleg! Nem szimbolikusan. De azt hiszem nem csak a szépségért kell megszenvedni, hanem a jó munkáért is. Azért vannak jó percek is. Mikor látom, hogy azért hétről hétre fejlődök. Mikor látom a kész rajzomat és nekem is tetszik. Mikor megcsinálom az első kis 5másodperces se animációmat.
Azt hiszem szeretem. Nehéz, szenvedős, zarándoklatos, de szeretem. Csak bírjam erővel.
Az utazás eléggé kifáraszt, de tud szépet nyújtani. Pest is mindig elkápráztat, soha sem unalmas.
Ma például hamarabb felutaztam és nem tudtam mit csinálni, miután végig jártam az Allee folyosóit még zárt üzleteivel elindultam inkább sétálni a városban, mivel nem permetezett már akkor annyira az eső. Felfedeztem a fehérvári úti vásárcsarnokot! Egy igazi, olyan nagyon igazi, régimódi vásárcsarnok tele árusokkal, friss terményekkel, mindennel! Vettem 150Ft-ért(!) Hellt (!) és mosolyogva végig sétáltam a portékák között, majd tova sétáltam immáron már a vásárcsarnok falain kívül egy templomig, amit mindig távolról láttam és amit mindig is meg akartam nézni közelebbről. Miután szemügyre vettem a vásárcsasrnok és az Allee között elindul a suli fele, ahol is rengeteg falemez feküdt és odébb már bódé alakban állt. Ahogy sétáltam és gondolkoztam, hogy vajon mik lehetnek ezek villámcsapásszerűen belém csapott a gondolat és azzal az az egyedi boldog érzés, amit mindenki ismer, ha kimondom: karácsony. Ezek csakis a karácsonyi vásár bódéi lehetnek! Nem tévedhetek...mi más lenne?! Tehát mosolyom még nagyobbra nőtt és a forgalmasra duzzadt utcákon elsétáltam az iskolába, ahol egész nap rajzoltunk. De nem bánom.
Fárasztó, néha uncsi és nem akarom....de bassza meg, szeretem :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése