"Ha giccses akarnék lenni, most csillámporokról beszélnék. De csak a valóságot akarom. Most az egyszer. Mert most végre az is olyan volt, amit elvártam a világtól. Pusztán szépséges. Azt hiszem soha ennél jobban nem mondtam el neki, hogy belehaltam minden napba amíg szerelmes voltam belé."
Néha már megijeszt a Facebookon az nl idézetek, hogy mennyire belőlem szakítja ki a szavatlak érzéseket néha...
A múlt. Azt hiszem ilyenkor jut eszembe az a sok minden, ami egykoron úgy fájt, de már soha többet.
Nem. Már ez a kis szavakba öntött érzelem köteg sem fáj.
Kihalt a zsibbadás.
Ismét járok már.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése