Már rég letettem arról, hogy hozzád írjam a leveleimet és már nem is várom azt, hogy válaszolj ezekre, hiszen úgyis kár lenne minden szóért, amit soha nem mondtál ki az el nem küldött és fel nem bontott leveleimre. Felkarcolt a valóság, mint egy letörött köröm, ami végigszánt a bőr felszínét vékony fehér csíkot hagyva maga után, de mélyebbre nem hatolva hagyja el azt. Ne is gondolj arra, hogy bármelyik levél is neked szólt, hiszen ugyanúgy szól a végtelen, a majdnem, a haldokló és a meghalt holnapképeknek egyszerre. Illúziókban éltem, bár nem tudom mennyire valóságosabb ez a világ, mint amennyire az volt. Mégis valami különös, bizsergető jóérzés tölt el, mikor arra a valóságra gondolok, ami már megszűnt és egy új született a helyébe. Elváltam az összes eddigi valóságtól és kutatom az újakat, amiket Veled akartam felfedezni, de most már készen állok Nélküled is. Még mindig nem tudom, hogy a fájdalmad a véremet akarta-e vagy csak ő is sodródott az árral vagy esetleg a véremért a vérét adta-e, de talán már nem is lényeges. Mindig is jobban foglal gyűlölni, mint szeretni, de soha nem leszek közömbös irányodba, hiszen mélynyomot hagytál te is, még úgy is, hogy ki sem bontottad a leveleimet, amiket el sem küldtem. Morzsanyomok vannak csak, amiket le kell söpörnöm az asztalról, hogy elkezdhessek dolgozni a tiszta felületen.
Akartam mondani, hogy milyen különös vagy ma, aztán rájöttem, hogy nem is tudom, hogy milyen vagy, úgyhogy nem mondtam semmit. Elhalványult a valóság köztünk vagy csak egy kocsonyás maszlaggá változott, már nem tudom, de ki fújt a szél és kimosott az eső belőlem. Megbetegített az akkor és őrültnek néz a most. De nézzen csak, az is csak egy másik világ, ami talán nem is tartozott és nem is fog hozzám tartozni.
Nem tudom, hogy valaha megérzed-e a megírt levelek hívását, amiket soha nem küldtem el és amiket soha nem bontottál fel, mert egyszer régen, egy másik korban elvesztettük egymás címét, de ha egyszer megérzed vajon megkeresel? Nem tudom. Ahogy azt sem, hogy te írsz-e nekem olyan leveleket, amik soha nem érkeznek meg hozzám és amiket soha nem bontok fel, mert elvesztetted a címem. Lehet már nem is akarjuk megtalálni a másik címét... vagy csak elfáradtunk a keresgélésben a régi lomok között...nem tudom...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése