2013. január 29., kedd

Risszrossz kisasszony

Risszrossz kisasszony. Valahogy így érzem magam. Meg a világ is risszrossz. Valahogy minden olyan nagyon risszrossz, hogy leginkább ordítanék egy nagyot, hogy: "Rezonancia! Hozz pálinkát! Alkoholista leszek..."!
Dehát az sem megoldás...meg nincs itthon pálinka, azt hiszem... gondolkozni kéne, de még az is risszrossz! Túl sok lehetőség, túl kevés kivitelezhetőség.

Risszrossz a világ, mert buta az iskola és a jó tanárok sorra mennek el és a szaktanár úgy van, mint a mesékben (hol van, hol nincs), diákom se jött még meg, de abban se vagyok biztos, hogy a kérelem el lett indítva, félévim még a habokba, de azért én már fizessem a következőt. No meg még azért risszrossz, mert buta a felsőoktatási rendszer és így nem szívesen megyek el törit tanulni, pedig én szeretnék nagyon is, de nem merek belevágni!

Risszrossz vagyok, mert nincs memóriám és figyelmetlen vagyok, ezért időt meg bizalmat pazarolok, amiket pedig nem szeretek, mert értékesek nekem! Továbbá még azért, mert annyi mindent szeretnék csinálni, de semmit sem teszek, csak nyafogok, hogy ezt kéne, azt kéne, amazt kéne. Meg béna vagyok, mert mindig összeesek, megbetegszem, kiesek a világ folyásából, de nem egészen, nem eléggé és így minden csak fél.

Csak egy csöpp változtatás kéne talán, hogy ne legyek Risszrossz kisasszony, igen, bizonyára így van. De most minden olyan romos, pedig nem is dúlta fel senki, most csak magától omladozik. Nem tartja senki. Nem segít senki sem tartani. Ahj...fakkci...Most minden olyan fakkci..Vasárnap éjjel óta minden olyan gyönyörűségesen fakkci.

Bárcsak kitalálnék végre ebből a sötét erdőből.... akkor talán már nem lennék Risszrossz kisasszony...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése