Face to face in my mind....

Két arc, őrület és béke, sikítás és csend, vad és szelíd, gyűlölet és szeretet. Mind én vagyok. És még ennél is több... de ezzel nem csak én vagyok így. Mindannyian.

Elvesztettem azt, ami soha nem volt az enyém és visszakaptam azt, amit soha nem is vesztettem el...megértettem azt, amit soha nem éreztem és megélem azt, amit soha nem képzeltem...igen...ez az életem :) És még énnel is több...


Rájöttem, hogy akármennyire is vágyom valamire, idő előtt nem kaphatom meg, mert vagy nem azt kapom, amire vágytam vagy nem készültem még fel arra, amit kapni fogok.  


Az életünkben tucatnyi ember váltogatja helyét és értékét, csak egyes emberek azok, akik állandó posztot foglalnak el az életünk sakktábláján, akiket nem lehet feláldozni következmény nélkül. Királynők ők az élet sakktábláján, akiknek jelenléte fontosabb ezer parasztnál.

 Alkohol hatására:
Bezárkózol.Rendben.Magadba.Oké.De az eszedbe jutott akár egyszer is, hogyha magadba zárkózol, attól függetlenül, még kell valaki, aki a külvilággal tartja a kontaktot? Na ja...tudod, azt hiszem, olyankor tör elő a másik éned...


Harcolok magammal egy rózsaszínű vattacukor világban. Beleragadok önnön álmaimba, miközben a valóság éjszakai városának a zaja behatol. Csak néha látom a realitások fekete, szürke árnyas felhőkarcolóit a lábam alatt. Valótlan és valós között lebegek eufórikus-pszihederikus-narkotikus boldogság és depresszív-tébolyodott-intenzív fájdalmak között. Sohasem jó a közép út. A valótlantól csak pattanásig feszült szemhéjakkal vagy homályos írisszel szabadulhatok meg. Pezsgőbomba-mámor illat vagy nyári zápor édes harmat. Belerészegedem a józanságba, és elkábít a valóság. Királynőként koldulok a világban, hogy visszajussak a birodalmamba. Elalszom bűneim, álmaim, ártatlanságom....Jóéjt,